Érintésvédelem:

Az MSZ 172 szabványt a 2364 szabványsorozat váltja fel. MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány, az MSZ EN 61140- ből átvett, áramütés elleni védelemre vonatkozó két alapvető fogalmat határoz meg: 1."alapvédelem" szakkifejezést a "közvetlen érintés elleni védelem" szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasználattal „érintés elleni védelem"). - Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember (közvetlenül, vagy szerszámon, segédeszközön keresztül) általában a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló (szabványos elnevezéssel: ”aktív”) részt érint, ugyanakkor nem szigetelő talajon áll, vagy más testrészével földpotenciálon lévő fémrészhez ér. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetlen érintés”-nek, s az ezek megakadályozására szolgáló intézkedéseket „közvetlen érintés elleni védelem” - nek (újabban „alapvédelem”-nek, vagy „áramütés elleni védelemnek normálüzemben”-nek nevezi, a régi magyar szakkifejezés megoldásai valóban az érintést kívánják megakadályozni az aktív részek szigetelésével, burkolatba zárásával vagy megfelelő (érinthető távolságon kívüli) elhelyezésével. - ( basic protection) - 2. "hibavédelem" szakkifejezést a "közvetett érintés elleni védelem" szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasználattal „érintésvédelem”). -Az áramütéses balesetek nagy része úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett „test”-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül . Ezt a nemzetközi szabványok „közvetett érintés”-nek, s az ezek megakadályozására tett intézkedéseket „közvetett érintés elleni védelem”-nek (újabban nagyon nem szerencsés elnevezéssel „hibavédelem”-nek) nevezi. A magyar (és német) szakmai köznyelv ezt továbbra is a korábbi, csaknem százéves elnevezéssel „érintésvédelem”-nek hívja. -(fault protection)- Az érintésvédelmi vizsgálat alkalmával a létesítményben található elektromos készülékeket védelmi osztályok alapján különböztetjük meg: I. érintésvédelmi osztály - védővezetős védelemmel ellátott készülékek. Pl. mikrohullámú sütő II. érintésvédelmi osztály - kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések. Pl. kézi fúrógép III. érintésvédelmi osztály - törpefeszültségű készülékek. ( Max 50 Volt. )Pl. Beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa.

A felülvizsgálatok módjával és általános szabályaival az MSZ 4851 szabványsorozat foglakozik. - MSZ 4851-1:1988 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának ellenőrzése. - MSZ 4851-2:1990 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése. - MSZ 4851-3:1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei. - MSZ 4851-4:1989 Feszültség védő kapcsolás. - MSZ 4851-5:1991 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei. - MSZ 4851-6:1973 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. 1000 V-nál nagyobb fesz., erősáramú villamos ber. különl.vizsg. előírásai.

Minden olyan épületet ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak egyen potenciálra hozó hálózattal kell kiépíteni ( EPH. ), mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel. A létesítményekben beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket csőhálózatokat földeléseket be kell kötni az EPH. rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potencál különbségek kialakulását. A villám áramok fele az épületen belül halad le, az EPH. rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket.